Bogarak paraziták nevei

Életmód[ szerkesztés ] Őzeink és szarvasainkvalamint a jávor - és rénszarvas élősködői a Cephenomyia és Pharyngomyia fajok. Elsősorban gazdáik garatüregében fejlődnek, ezért garatbagócsoknak vagy helytelenül garatbögölyöknek bogarak paraziták nevei őket.

Meleg nyári napok kora délutáni óráiban gyakran rajzanak násztáncukat járva a bagócsok tornyok vagy hegycsúcsok közelében. A legfeljebb két vagy három hétig élő nőstények elevenszülők. Ivarkészülékük vakzsákjában fejlődő, s az olykor ötszázat is elérő fiatal lárvákat a nőstény repülés közben hozza világra, s valósággal ráspricceli a gazdaállat orrtájékára. A kis nyüvek a következő év márciusáig a szaglóizmok nyálkahártyáján élnek anélkül, hogy nagyságukban lényegesen változnának.

A második és harmadik lárva állapotú alakjaik, a belső orrnyílásokban, a garatüregben és a nyelv tövében élősködnek. Ezek nagysága már tetemes: 4 cm-re is megnőnek.

Légzési és nyelési nehézségeket okoznak, ennek következtében a gazdaállat növekedésében visszamarad, testsúlya csökken, és a fertőző betegségekkel szemben kevésbé ellenállóvá válik.

Az agancs gyenge vagy torz növekedése is gyakran utal bagócsfertőzésre. A bábozódásra érett lárvákat a szarvas vagy az őz kitüsszögi, s azok befúrják magukat a talajba, ahonnan 3 -5 hétig tartó báb állapot után bújnak ki a kifejlett bagócsok.

Ismét terjedőben az ágyi poloska!

A garatbagócsok meglehetősen gyakoriak. Kimutatták pl. Az orrbagócsok Oestrinaenevüket onnan kapták, hogy patás állatok orr és homloküregében élősködnek.

Életciklus[ szerkesztés ] Petéiket rendszerint egy alkalmas gazdaállat testére rakják. A peték rendszerint a gazdaállat testén kelnek ki, egyes fajok, mint például a ló a testükről lenyalt peték által fertőződnek.

Az első írásban, a legkisebbektől kezdve, a rovarparazita fonálférgek világa tárul az Olvasók elé. Az ökológiai gazdálkodás szépsége és egyben kihívása abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszerek palettája igen szűkös. Éppen emiatt a gazdálkodók nagyon leleményesek, ha a növényeik védelméről van szó. A kellemetlen viszketésen kívül a vakarás következtében kialakuló gennyes bőrfertőzések, a szúrással bejutó kórokozók, ritka esetben súlyos allergiás reakció kialakulása miatt fontos a tünetek felismerése és a megelőzéshez szükséges tennivalók ismerete.

Légylárvabetegség myiasis alakul ki, mikor a légynyüvek részben vagy egészben az élő szövetekbe hatolva fejlődni kezdenek. A kifejlődött lárvák bábozódás céljából elhagyják a gazdaállatot, például kifúrják magukat annak bőrén keresztül, vagy az ürülékkel kiürülnek az emésztőcsatornából.

A káposztabolha nevű bogárfaj neve sokak számára talán ismeretlen, amit viszont mindenképp érdemes tudni róla, hogy bár egészen aprócska, társaival összeverődve hatalmas károkat okoz a földeken. A bolha elnevezést ugráló természete miatt kapta, egyébként a levélbogarak közé soroljuk. A káposztabolha ráadásul nemcsak esztétikailag roncsolja a növényeket azáltal, hogy szinte teljesen szétrágja leveleiket, de előidézheti kiszáradásukat, elpusztíthatja a fiatal hajtásokat, ráadásul számos növénybetegséget terjeszt. Zseniális és nem teljesen értett kertésztechnikával küzdenek a méhek a klímaváltozás hatásai ellen A poszméhek a klímaváltozás miatt egyre inkább olyankor repülnek ki a téli fagyok után a kaptárból, amikor a virágok még nem nyíltak ki. Megoldották a dolgot, és mi nem teljesen értjük, hogy miként.