Nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat.

Nickelodeon tv műsorújság - | ipolytours.hu

Ez a film hazugság. Ha tetszik, ha nem. Mert nem az élõvilágról, nem az evolúcióról, és nem tudományos kérdésekrõl szól, hanem egyszerûen vallásos zagyvalék. De lássunk egy teljes elemzést: Elsõ probléma az elején lévõ szövegben feltûnõ egyik mondat.

Az egész elég gagyi, de ez a mondat már nem pusztán bulvárvacak, hanem problémás: "Vajon a szemet az optikában való jártasság nélkül gondolták ki?

Az csak úgy létrejött az evolúció során, és nemis egyféle képpen. És bár idézõjelbe került a szöveg - nemmondta senki, ez nem idézet. A film csinálói maguk ötlötték ki. Aztán bevágnak egy képet Isaac Newtonról - de miért? A hang is beakad, el-elhalkul egy rövid idõre mintha kontakthibás fejhallgatóval néznénk - de ilyen ez gyárilag! Hm, miért mutogatják nekünk a film könyv eredetijét? Ennek semmi értelme. Chewbacca egy wuki, de az Endoron lakik, az Endoron ewokok élnek, és ennek nincs semmi értelme.

Ha ennek nincs semmi értelme, szavazzanak bûnöst! Aztán megszólal Hornyánszky Balázs, a könyv írója, akineksemmiféle tudományos kvalifikációja nincsen, a fellelhetõ anyagok szerint egy pap, így semmi keresnivalója olyan kérdések közelében mint evolúció - vagy bármi tudományos kérdés ha már itt tartunk. Az imdb íróként jegyzi, tehát megint nincs tudományos végzettsége hogy hozzászóljon a témához vénás paraziták szakértõ.

A társa, Tasi István sem jobb. Õ egyértelmûen pap, kulturális antropológusként végzett, azaz népszokásokat tanulmányozott. Állati, növényi biológiáról, evolúcióról a leghalványabb fogalma nem lehet képzettsége szerint. Megszólaltatni ilyen alakokat fölösleges. Az meg hogy õk ketten "úgy gondolták" az általuk talált viselkedésleírások, anatómiai példák "kihívást jelenetenek", nem jelent semmit mindaddig míg a nem tudjuk mik ezek b nem tudjuk megkérdeztek-e errõl szakértõ tudóst c illetõ nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat tudós Vlagyimir Spinev parazita olvasta hipotézist sem tudott felállítani a meglévõ ismeretrendszer segítségével.

Aztán sorolnak egy rakás mimikrit, hasonlót - de nem tudni miért. Bajuk van vele? Mert a bemutatott állatokat ezerszer láttuk már, és mindenhol elmagyarázták miért olyanok amilyenek. Véletlenszerû mutációk és természetes szelekció az alapja az evolúciónak, azaz a tulajdonságok véletlenszerûen jelennek meg, de nem véletlenszerûen maradnak fenn az adott tulajdonsággal rendelkezõ egyedek.

De ismételten, nem tudni még csak a jól ismert tényekkel alapoznak-e, vagy itt már szerintük "probléma" van.

Olvasási mód:

Ha utóbbi, akkor javasoljuk visszamenni az álatlános iskolába, mert többségében már ott elmagyarázzák ezeket! Stanley Salthe a következõ arc. A film állítása szerint "evolúcionista biológus" mely nemlétezõ besorolás szakmát tekintve azt sugallva az illetõ evolúcióbiológus, valójában zoológus állatokkal foglalkozik, de nem azok evolúciójával. Késõbb pedig - mikor rájött hogy végkép bakot lõtt azzal hogy valaha szóbaállt a kreácionistákkal - élesen elhatárolta magát minden kreácionizmustól, de már kezdetben is erõsen kritizálta.

Még viccesebb hogy õ maga egyáltalán nem evolúcionista, lásd a wikipédiát: "Egy másik elgondolkodtató eset" - mi volt az elõzõ??? Az viszont óriási tévedés mondtam hogy valódi tudósokat kellett volna hívni hogy azért dagad meg hogy ne lehessen lenyelni. Azért gömbölyödik ki hogy a nagyobbnak, ezáltal fenyegetõbbnek látszon b a tüskéi felmeredjenek, amik az õ esetükben MÉRGEZÕEK a hozzájuk közeli kategória, a sünhalak tüskéi nem mérgezõek, hanem egyszerûen szilárdak, ezért nagyon szúrósak, ettõl válik ehetetlenné a halacska.

Ráadásul már egy es Discovery-cikk leírja ezen halak evolúciós megjelenését.

Nicktoons heti műsora

A kretén pap helyett pedig ismét jelzés hogy tudóst kellett volna hívni, hiszen akkor fel sem merülne kizárólag a Darwin által körül megalapozott fokozatos változásra alapozni, hanem tudnának a lépcsõzetes evolúció lehetõségérõl. Az aligátorteknõsrõl most nem találok cikket, de anno nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat Spektrumon láttam egy doksit ami elmagyarázta hogyan mozgott egyre kevesebbet vadászat közben az evolúciója során a teknõs. Szóval a válasz adott. A lámpáshalak "problémája" szintúgy megmagyarázott.

Az általánosan elfogadott álláspont szerint az állat képes volt elviselni egy baktériumfertõzést a fényt nem maga az állat állítja elõ ugyanis, hanem a testében izolált baktériumok. Mivel pedig a fény evolúciós okok miatt vonzza a többi élõlényt, csak ki kellett használnia a lehetõséget, és szó szerint várhatott a szájába repülõ "sültgalambra". A teknõsre visszatérve: tehát eredetileg a teknõs sokat úszva vadászott.

De egyes példányok mutálódtak "barna" színûre vagy amilyen az ascaris hypodermis faj környezeteígy már várhatott amíg közel ért hozzá a zsákmány. A szájat kitátva még véletlenszerûbbnek, kõszerûbbnek tûnik az állat, ezért felvette ezt az "ösztönt".

Az viszont már tudatlanság hazugság?

nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat

A nyelv pedig annyi féle ahány fajta, tehát egyértelmû a véletlenszerûség, és különben is már csak mellékes probléma a többi folyamat után. Ez nem igaz, különösen mióta elvégeztek egy generációs baktériumtenyésztést, aminek egyik laboratóriumi törzsében egyszercsak megjelent egy olyan törzs, ami a táptalaj egy olyan részét is képes volt megenni, amit az alappopuláció nem.

Ehhez olyan gének megjelenése kellett amikkel az alappopuláció nem rendelkezett, és ami miatt az alappopuláció, sem az azt követõ egyetlen generáció sem a "mutáns populáción" kívül ezt az anyagot egyáltalán nem tudta megenni.

Azt is bedobja - teljesen alaptalanul, alátámasztást nélkülözve - hogy ez "annyira valószínûtlen, hogy gyakorlatilag lehetetlen". De ezt mire alapozza?

A természet IQ-ja

Minden más történelemtagadás. Aztán ugrunk a zoológusra, aki bebizonyítja hogy nem evolúcióbiológus azzal, hogy feltétlen elõnyt vár minden egyes lépéstõl egy adott pillanatban létezõ fenotípus kialakulásához vezetõ mutációtól.

Ez azonban - középiskolás anyag nálunk! Az is elég ha nem okoz túlságosan nagy hátrányt.

Betűméret:

A mutációk legnagyobb hányada pedig amúgy semleges. Pap-bácsi rátér a tipikusan baktériumflagellum-állításra, miszerint "ha bármely elemet kihagynánk, nem mûködik a rendszer". Szerencsétlenségére a ilyen rendszert még senki nem talált b ha találnánk az csak azt jelentené MÉG NEM tudjuk hogyan alakult ki, nem mutatna holmi Tervezõre c senki nem mondta hogy minden lépésnek egyre elõnyösebb formához kell vezetnie d elõfordul hogy egy mutáció az adott szervben funkcionális változást okoz, pl.

Adott egy hal és egy csalánozó amik egymás nélkül is tökéletesen elllennének. Az egész pedig egyetlen mutációnak köszönhetõ, miszerint a bohóchal immunissá vált a csalánozó adott fajára.

Onnantól pedig semmiféle egyéb ösztönnek nem kell megjelennie, mondhatni megtanítja saját magát, hiszen nyilván észreveszi a tényt hogy ha ott marad a csalánozó közelében, nem zargatják a ragadozók. A tisztogatóhalakra ugrunk. Ez egy teljesen feltárt szimbiózis, ami nem is két, de három dolog ~szimbiózisa: - a cápa szájában élõsködõk telepednek meg idõnként.

Ettõl a cápa még élhetne, szaporodhatna, mint az ember védõoltás nélkül - csak kisebb lenne a várható átlagéletkoruk. Ehetne õ máshol is De így sokkal kevesebb energiájába kerül a napi táplálkozás. Ha õk nem lennének nem lenne szükség a tisztogatóhalakra.

Ha tökéletesen kitisztogatnák õket a világból a ragadozó-tisztogatóhal szimbiózis értelmetlenné válna. Így lesznek õk a kapcsolat harmadik "kereke". Én magamtól amúgy arra tippeltem túl kicsi és fürge a halacska ahhoz hogy komolyan erõlködjön a ragadozó a megevésével, mert a megevéséhez több energia kellene mint amennyit a halacska megevése adna neki, és hát ráadásul még jobb is lesz tõle neki.

De ez nem így van, hanem ahogy fentebb írtam róla. Amikor pedig a zoológust próbálja felülbírálni a pap, az már egyszerûen röhelyes.

Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek. Bezárás Köszönjük, üzenetét elküldük a címzettnek. Bezárás hvg.

Különösen érdekes egyébként hogy bár nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat film szerint Salthe evolúcionista biológus, mégis azt mondja nél hogy "nem olvastam semmit róla, de nem kizárt hogy egy evolúcionista biológus már alkotott róla elméletet" - mely kijelentéssel tökönlövi magát a film. Ayush Goyal állítólag biológus.

Ahogy a profilját nézem inkább bioinformatikus. Ezen kívül az derült még ki egy gyors kereséssel róla hogy egy hindu vallási dokumentumfilmhez is adta a nevét - innentõl a témában a megbízhatósága minimum kérdéses. Innen már kiderül hogy olyan pszeudotudmányokkal foglalja el magát mint testelhagyás, védikus kreácionizmus, elõzõ életek és egyebek.

A méhek tánca amirõl tudatlanul zagyvál, pedig DE, létezik olyan leírás ami egyszerûbõl a bonyolultabb kommunikáció kifejlõdését leírja. Errõl elég megkérdezni egy nyelvészt, hiszen az emberi nyelv is ilyen.

De egy számítástechnikus is nyilván tudja modellezni a folyamatot. Ismeretlen hátterû valláskárosultunk az, aki megsem kérdezi a valódi tudóst, sõt, fel sem tudja tételezni hogy bármi más válasz lehetséges lehessen mint "Istenmûve".

nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat paraziták az emberi lambliban

Amikor pedig a lazacokról zagyvál, még a Józan Paraszti Eszet sem képes alkalmazni. Elõször is adott egy hal a pisztráng amilyen a lazac õse lehetett. Hozzá adott egy nagy sodrású, sebes vízû folyó. Szóval vajon hogyan került ki a tóból az elsõ hering-lazac-õs?

Na hogyan? És a kis gyopárnak esetleg úgy van "bekötve" az agya, hogy területérzékeny. Nem védi, csak ott akar lenni, Tehát miután elsodródott, majd valahogy megállt, és ezt túlélte, megpróbált visszajutni, mert az ösztön azt mondta neki hogy neki ott kell lennie legalább ikrázáskor.

nézni tizenéves mutáns ninja teknős parazitákat

Hát visszament. És mivel visszament, az ikrái nem változtak meg hogy bírják a sósvizet. Ellenben mondjuk egy élelemben gazdag területre sodorta a víz, tehát miután elmúlt az ösztön késztetése a szaporodás végeztével, önként és dalolva visszament.

A madarak vonulása csak erõsíti a hipotézisemet. A cikk szerint a kulcs a táplálék: pl. Ám télen Európában nincs annyi kaja hogy megéljen, ezért érdemes visszamennie. A költözést meg kibírja, mert elég nagy hozzá hogy kellõ mennyiségû energiát raktározzon az útra. A godáknál meg egyértelmû hogy a geomágnesesség alapján tájékozódnak mint általában a költözõ madarak.

Egyébként az ilyen viselkedés a kontinensvándorlás is kialakulhatott kezdetben kicsi volt a távolság, aztán csak pechük volt hogy az két hely ösztönként beléjüképült. Az mindenestre látszik hogy a vándorlás korántsem olyan tutitökéletes, hiszen Ausztrália teljes keleti partvonalán szétterülnek, és még egy kicsit távolabb is. Amikor meg a Hawaiira repülõ madárkákról van szó pár dolog evidens: a kontinensre elég jól szóródik a faj - végülis ha picit tévesztenek nem halnak bele.

Havas Szófia, az internacionálé és az 56-os "nyilaskeresztesek"

Hawaii felé sokkal pontosabban repülnek - aki nem találja el, az megdöglik. A táplálkozásukról meg annyit: aki nem evett eleget, az lezuhan mert nem bír végigrepülni és megdöglik hiszen útközben nincs szárazföld. Amelyik túl sokatevett és elfárad az ugyanígy hár.

Ezért van hogy "pontosan" annyit esznek amennyit - a szelekció kiszelektálja amelyik nem így tesz. Itt azonban említsük meg hogy Mr.

Érdekesmegbeszélések