Féreg a medvében

Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete

Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg?

Barna medve

Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk. Ha pedig valami fabatkát sem ér, akkor lemondóan legyintünk, hogy ez a valami bizony teljességgel értéktelen. No de hogyan is hallhatnánk egy fába szorult féreg ordítását, és mi az a fabatka?

féreg a medvében

Cikkünkben bemutatjuk néhány szólásunk eredetét. Németh Lilla Képzeljük el, hogy van egy távcsövünk, amin át mágikus módon belepillanthatunk több száz évvel ezelőtt élt eleink mindennapjaiba, szokásaiba, hiedelemvilágába. Nos, ez a távcső mindig a rendelkezésünkre áll, csak éppen nem tudunk róla — mégpedig szólások és közmondások képében.

A fába szorult féreg általában nem boldogtalan. Sőt nagy örömmel furkál a finom fában. Talán ezért is van az, hogy ritkán halljuk ordítani. Szólásaink és közmondásaink között hihetetlen változatossággal fordulnak elő bölcs megállapítások, évszázados megfigyelésekből táplálkozó, találó életelvek, szellemes jellemzések, leleményes nyelvi képek és intelmek.

Hús étkezési paraziták Szíriában. Álom féreg orvoslás. férgek álomfejtés

Általuk felvillanhat egy letűnt kor egész szemléletmódja — ha kicsit mélyebbre ásunk, és felkutatjuk eredetüket. A szólásokat alkotó szavak között első látásra sok esetben semmiféle kapcsolatot nem tudunk felfedezni, vagy ha igen, akkor is csak igen laza rokonságot találunk azzal, amit a szólás egészében jelent. A jelentést mindenesetre megértjük, függetlenül attól, hogy világos-e számunkra a benne szereplő kép vagy sem.

féreg a medvében

Mivel a szólások nagy részében olyan képek szerepelnek, amelyek értelme mára már elhomályosult, ezek eredetére legtöbbször csak beható művelődéstörténeti és néprajzi vizsgálattal lehet fényt deríteni. A tavasz közeledtével úgy gondoltuk, ebben az írásban a természettel, vagyis a fűvel, fával, bokrokkal kapcsolatos szólásokat vesszük górcső alá. Mielőtt azonban ennek a munkának nekilátnánk, érdemesnek látjuk röviden körüljárni, mit is értünk szólás alatt.

Mi fán terem?

Trichomonas és a háztartási mód strongyloidosis tulajdonságai

A szólásokat és közmondásokat definiálni nem könnyű feladat. A szólások és közmondások általában több szóból állnak. Ám hiába épülnek fel egymástól elkülönülő részekből, mégis a zárt, kerek egész érzetét keltik. Vagyis ha a szavakra úgy tekintünk a beszédben, mint épületben a téglákra, akkor a szólásokat felfoghatjuk úgy is, mint előre gyártott épületelemeket — írja O.

A szólás abban különbözik a közmondástól, hogy míg a szólás tartalmát általában egyetlen szóval is ki lehet fejezni pl.

Aszcariasis röviden - hanielszalon.hu

Az állandósult szókapcsolatoknak még egy csoportját érdemes megemlíteni, amit gyakran tárgyalnak együtt a szólásokkal, közmondásokkal: a szállóigéket.

Ezek mindig valamilyen történelmi személyiséghez vagy eseményhez kapcsolódnak, és aki így fejezi a szervezet méregtelenítése onkológiával magát, az többé-kevésbé tudja, hogy kire, mire hivatkozik pl.

Canossát jár, a féreg a medvében el van vetve, átlépte a Rubicont. Ágrólszakadt ember Féreg a medvében azt halljuk valakiről, hogy ágrólszakadt, meglehet, megjelenik előttünk egy erdőben kóborló alak, akinek ruháját a bozót megtépte-szaggatta.

Ez meg is magyarázná, miért használjuk ezt a kifejezést a szegény, szánalmas, elhanyagolt külsejű emberek leírására. Valójában azonban e szólás nyitja ennél sokkal kevésbé lírai. Korábban, amikor még az akasztás gyakori büntetési módnak számított, az ágrólszakadt kifejezés egyenértékű volt ezzel: akasztófáról leszakadt. Ha ugyanis a büntetés végrehajtója ügyetlenségből rosszul kötött fel egy csirkefogót, vagy ha a helyszínül kiszemelt fa ága túl vékonynak bizonyult a művelethez, megesett olykor, hogy az áldozat szó szerint leszakadt az ágról.

Ilyenkor a szokásjog értelmében a szerencsés halálraítéltet futni hagyták, mivel úgy tartották, a büntetés egyszeri végrehajtásával már eleget tettek az ítéletnek.

Lehet, hogy ideje megbarátkoznunk a magyar sakállal. Az aranysakál valószínűleg az utolsó nagy eljegesedés maximuma óta jelen van Európa hozzánk közeli fertályán. A történelmi Magyarországon, a Kárpát-medencében is régóta vannak adatok jelenlétéről - sosem volt sok belőlük, egészen pontosan még soha nem volt annyi, mint mostanában. Korábban térségünk volt elterjedésük északi pereme - ez most jóval északabbra tolódott. A zoológusok között nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy az aranysakál az a kutyaféle ragadozó, amelyet eleink nádi farkasként, toportyánként, sőt toportyánféregként emlegettek - bármennyire jólesne ez utóbbiakat valamiféle kriptozoológiai kreatúrával azonosítani.

Az ilyen isteni beavatkozás útján megmenekült emberek azonban általában továbbra is bűnözőként folytatták pályafutásukat, így a népnyelvben az ágrólszakadt kifejezés eleinte igen sértő, pejoratív értelmű volt. Ezt a jelentést csak később, az akasztások megszűntével váltotta fel a mai, szerencsétlen, szánalmas értelmezés. Szidja, mint a bokrot Ezt arra szoktuk mondani, ha valaki kegyetlenül átkozódik, szidalmaz valakit.

Trichinella tünetek emberben

No de miért szidna valaki egy ártatlan cserjét? Nos, évszázadokkal ezelőtt a fát és a bokrokat nem is tekintették féreg a medvében ártalmatlan jószágoknak. Mi több, azokat a gonosz szellemek, betegségdémonok lakhelyeinek képzelték. E hiedelem kiválóan megmutatkozik például abban a népszokásban, hogy a gyulladást, keléseket egy ronggyal lemosták, majd a törlőruhát mintegy áldozatként kiakasztották a bokrokra a démonoknak.

Aztán, ha a bodzabokor szeszélyes módon mégsem volt hajlandó meghallgatni a hozzá intézett szózatot, balsorsára baltával csakugyan ki is vágták.

Elterjedése, élőhelye[ szerkesztés ] Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkábanaz Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Mexikó területéről és az Atlasz-hegység vidékéről ahol két különálló alfaja élt mára kihalt. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig; az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik. A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli.

Érdekesmegbeszélések